Útunk egyik fénypontjához értünk, Havannába érkeztünk délután. Kétmilliós város. Szállásként a National de Cubat választottam. Soik útibeszámolót elolvasva amikben leírták az emberek, hogy egyszer ha visszajönnek itt lakának inkább úgy döntöttem, hogy ami jó volt régen a fő maffiavezéreknek, az nekünk is megfelel biztosan. Turistacsoportok egyébként bejöhetnek, és a minden nap 10-11:30 közötti szálloda bemutatóra válthatnak jegyet. Be lehet menni Charles „Lucky” Luciano egykori maffiavezér szobájába is, és a tetőről csodás kilátás nyílik a városra.
Hotel Nacional de Cuba – a kert felől
A hotel recepciója
Étterem
Hírességek csarnoka
Kilátás a városra
Kilátás a városra
Délután 17 óra felé értünk szobánkba. A recepció gyors volt. A nagyobb lakosztályokhoz egy külön recepció van a 6. emeleten. Itt lehet megkapni az internetes kódot is, ami jár a szobákhoz. Nem túl gyors, de e-mailek megnézéséhez tökéletes. A kertben lévő étteremben vacsoráztunk. Kifogástalan. A 5 csillag itt azért megmutatkozott. Utána pedig este már mentünk is a Buena Vista Social Clubban zenélő hírességek koncertjére. Eljött értünk egy amerikai autós taxi és vissza is vitt minket a hotelbe. Érdekes volt, mert amikor árat kértünk, akkor sima taxi 45 CUC-al és 55 CUC-al amerikai autós fuvart igértek. mondtuk jó a sima, Varaderoban már jópár régi csodát kipróbáltunk. És végül 45 CUC-ért mégis amerikai autó jött. Nem volt baj :). A zenés program majd éjfélig tartott, és 3 koktélt is tartalmazott. Az első Muohito volt természetesen. Itt érdemes figyelni a taxisra, ő megmondja mikor jön értetek, de akkor még nem volt vége a műsornak. Hát várt…
Érdekessége a helynek, hogy az énekesek körbe-körbe jártak, hogy mindenki láthassa őket.
Másnap városnézés volt. Reggel jöttek értünk a hotelbe, majd a belvárosban találkoztunk idegenvezetőnkkel, Jorge Cumberbatch-al. Ő 17 évet dogozott a kubai külügyminisztériumban szerte a világban. Sok mindent elmondott útunk során a kubai dolgokról. Azt mondta a változás szükséges, de nagyon lassú lesz. Magántulajdon még nem nagyon van az országban. Az autók lehetnek magánkézben, onnan lehet tudni pl. hogy egy taxi autó magán vagy állami, hogy az utóbbinál egy kék csík van a rendszám bal oldalán. Az ingatlanok nincsenek magánkézbe. Nyilván először ennek kell megváltoznia, és akkor valószínű aki teheti el is kezdené felújítani azt amiben lakik. Ugyanis Kuba nem olyan mint ami képeket a magazinok legtöbb esetben közölnek. Nyilván van jópár felújított ház, de a többség az omladozó, ablaktalan és máló vakolatú…
Hírességek nyomában, Hemingway (1899–1961). Nóbel díjas író. Az öreg halász és a tenger című művét minden olvasottabb ember ismeri. Két kedvenc bárja volt Havannában. 21 évet élt Finca Vigía nevű kubai birtokán. Rengeteg a turista ezeken a helyeken.
További látnivalók a teljesség igénye nélkül:
Megnéztünk egy lakóházat is, milyen lehet az udvara. Egy lakó épp hazafelé tartott, mondta menjünk be nyugodtan, nem probléma. Picit nézelődtünk, fotóztunk, majd beinvitált a lakásába. Épp ananászból főzött valamit a tűzhelyen. A bejáraton belépve a jobb oldali kép tárult elénk. Egy keskeny csigalépcsőn pedig fel lehetett menni a hálószobájába, ami egy ágyból és szekrényből állt. Sajnos angolul nem beszélt így nem tudtunk meg az életéről többet.
Összességében élményekkel gazdag út volt. Sokmindent láttunk ami nem szokványos, kezdve a kettős pénzrendszerről vagy az idegenvezetők hozzáállásáig. Valahogy végig azt érezted, hogy mivel kifizetted a programokat, és elrakták a pénzed ami nem is volt kevés, ha az ottani béreket nézzük akkor pedig retenetesen sok és túlárazott – próbáltak variálni, hogy még több megmaradhasson nekik, mind a taxisokon mind az idegenvezetőnk bérén spórolva. Bocs Ody, sokat gondolkodtam hogy leírjam e, de szerencsére más helyeken ezt nem éreztem vagy tapasztaltam idegenvezetőktől. ÉS mivel Te éltél Magyarországon és ismered az itteni kultúrát… Lehet hogy itt a többi guide is ilyen, de nem éreztem azt ami teljesen nem a Te hibád hogy megfelelő kiszolgálást kaptunk, annak ellenére, hogy tudvalevő volt hogy a következő könyvem egy fejezete és a blogomba is leírom a véleményem.
Nem fér bele részemről, hogy pl. előző nap megbeszéljük hogy Hamingway házához elmegyünk másnap, utána a hotelben leszünk 16 óráig, majd kivisz minket egy mikrobusz a reptérre. 12-re nem voltak ott értünk, csak 13 órára. Majd hosszasan magyarázták hogy már nem érnénk el a repülőt, mert nagy a forgalom és messze van Hamingway háza, és rögtön a csomagokkal menjünk. Erre mondtuk előző nap hogy NEM! Mivel még enni szerettünk volna a hotelben, hogy ne a repülőn lévő nem túl jó kaját együk. Bepróbálkoztak, én pedig leírom! Meg akarták spórolni a taxi díjának egy részét, és elvenni tőlünk 3 órát. Persze magyarázkodás volt, mire közöltem elég, ne tartson fel minket!!! Bocs, de Odyt nem tudom ajánlani. Ha tudtok korrekt tényleg korekt idegenvezetőt, akkro szívesen kiteszem majd a nevét. Jorge akit végülis kisérőként kaptunk ő sem idegenvezető. Már bocs. Akire sokszor rá kell szólni hogy ne hagyja el az egyébként 4 fős csoportot, és ha bemegyek eg yboltba nem tudok neki szólni hogy picc mvárjon 2 percet míg veszek egy colát, mert annyira előttünk van hogy kiabálást sem hallaná, az nem vezető! nembeszélve hogy végig akarta rohani Havannát, mert őt csak 15 óráig fizeték ki. Már elnézést, sokéves fizetését megkapta egy embernek Ody, ne így akarjon spórolni.
És akkor még nem is beszélek arról, hogy a Zapata Nemzeti Parkba is kértem hogy menjünk be, amiből csak a mellette lévő krokodilfarm lett. Vinelesben pedig a hegyek közé mondtam kanyarodjunk be, ott az volt a szöveg, hogy ott kemping van és nem lehet bemenni…
Nos ezt muszáj volt leírnom. Remélem a többi idegenvezető nem ilyen, nem egy leírásban olvastam már róluk nem túl jókat. Bocs, de egyetlen blogomban sem írtam még negatívot senkiről, de aki véleltlen oda menne, jó ha tudja. És nem írtam le mindent…
Összességében azt mondom, ennyi pénzt ez az ország NEM ÉRT MEG! Szép, de rettentően túlárazott. A kiszolgálás és étel tekintetében rengeteget kell fejlődjön. Javaslom, hogy aki látni szeretné Havannát, jöjjön tengerjáró hajóval Fort Lauderdale-ből, nézze meg picit, majd menjen tovább… Vagy repüljön át Cancunból és maradjon a mexikói maya piramisoknál és finom ételeknél…
Itt állnak meg egyébként a nagy tengerjáró hajók:
Este az elmaradhatatlan táncos show a Tropicana következett. Itt választhatunk hogy vacsorával vagy anélkül szerernénk a showt. Az estéhez járt egy pohár pezsgő mindenkinek és egy nagy üveg rumot is kaptunk. 1939-ben alapították a showt. A műsor után lehetett táncolni a színpadon a vendégeknek. Hosszú nadrágot mindenképp vigyenek a férfiak!
Utolsó nap megnéztünk még egy piacot.
Volt még a hotel kino caféjában egy uzsonna és indultunk némi pihenő után a reptérre. 3 órával érdemes előbb érkezni, az ügyintézők nem a sebességükről híresek…
Most gondolkodom a következő úton, hogy mi is legyen. Egy biztos most szegény országból egy darabig nem jelentkezem…
