Bruggeből vonattal utaztunk Brüsszelbe. Mivel a repülő is innét indul, célszerű volt utolsó állomásnak meghagyni, hogy minél közelebb legyünk a reptérhez. Volt már szerencsém repülőt lekésni, ezt nem akartam gyakorolni.
Itt is a vasúttól kb. 5 percre laktunk, hogy a csomagokat ne kelljen cipelnünk sokat. A hotelnek közös bejárata volt egy mozival. Ilyennel még nem találkoztam. A környéken rengeteg étterem volt. Előtte emberek próbálnak becsábítani némi beszélgetéssel. Itt egyikkel szóba elegyedtünk, amikor megtudta hogy magyarok vagyunk, mondta hogy volt magyar barátnője, és hogy volt Budapesten. Mondta szép kis város, a felnyitható híd tetszett neki… na itt vesztett el esélyét a hazudozásával hogy bemenjünk abba az étterembe…
Érdekes, ezzal a beszélgetősdivel sokfelé próbálkoznak. Isztambulban, Hurghadában már már tökélyre fejlesztik a különbőző embereknek mit kell mondani. A Nagy Bazárban a Puskás és a magyar pasa volt a sláger. Meg hogy testvérek vagyunk. Persze mi innét őket 150 évnyi megszállónak gondoljuk, de erről nem kezdtem kint vitába velük. Hurghadában pedig ha a Miramark Hotel környéki bazárokban valaki Csá csumi csával köszön nekünk, bocs, arra én tanítottam meg az ottani árusokat… De térjünk vissza Brüsszelre.
A szálloda mellett egy étteremben ettünk rákot és fekete zelleres kagylót, no és persze gofrit csokisat. A kagyló nagyon jól volt elkészítve, mivel már sok kontinensen ettem, tudom mi a tényleg jó. Amikor hajózunk, akkor pedig rendszeresen veszünk a halászoktól és mi készítjük el fehérborral és fokhagymával. Megérte a 20 eurot egy sörrel persze. Próbáltunk itt is másféle sört kérni, mint amit eddig ittunk, de rájöttem esélytelen végigkóstolni. Ha ott élnék hosszú éveken át, akkor lehet kellene venni egy sörenciklopédiát, és szépen pipálgatni mit nem kóstoltunk még meg. De így is szerintem legalább 5 év kellene vagy nekem talán 20…
Brüsszelben is rengeteg üzlet van, a világmárkákkal. Bevallom engem zavar hogy a történelmi belvárosok képét úgy gondolom erősen elrontják a világító felirataikkal és színes kirakataikkal. Sztem a nagyobb áruházak pont erre lennének valók, és a helyi régi márkákkal kellene a főutcáknak tele lenni. Pradat, Armanit és sorolhatnám, szinte mindenhol láthatunk már…
A főteret ne hagyjuk ki, de elképesztő embertömegre számítsunk. Érdemes megvárni a zenés fényjátékot az épületeken. Nekem nagyon bejött.
Pisilő kisfiú
Itt fél napunk volt, de a rengeteg ember miatt úgy gondolom elég volt. A pisilő kisfiú, amit láttunk pici, és épp mikulás ruhában volt. Sokféle ruhát adnak rá. Rengetegen fotózkodtak vele. Sztem nem nagy kaland, minden kisfiú pisil… Van már pisilő kislány is a kis utcák és éttermek között ráakadhatunk, de bevallom nem kerestem meg. Találkoztunk az utcán sétálva a Mikulással is és a kíséretével. Cukrot osztogattak a járókelőknek (nem csak a gyerekeknek).
Itt több téren is vannak kipakoló árusok bodegákban, és lehet korcsolyázni is. Este a sor óriási. Rengeteg gyereket visznek a szülők egy kis mozgásra. Én is szeretem, bár mivel későn tanultam meg, csak körbe körbe tudok menni, a figurákat meghagyom a profiknak.
Fél napunk maradt Brüsszelre, reggel 4:40-kor kellett kelni, hogy kiérjünk a reptérre. A vonat óránként járt, minden óra 59 perckor. Pár percet késnek a vonatok. utána a busz rá negyed órára indult, ami a reptérre kivitt. Az út kb a busznak 20 perc volt. Ezt rá kell számolni. A vonat menetideje kb. 1 óra. Érdemes a vonatjegyet megvenni előtte nap, hogy ne vesszünk időt ha nagy a sor.
Szinte mindenhol franciául beszéltek útunk során, de az angollal jól elboldogultam.
Brüsszelbe inkább nyáron kell visszatérni, megnézni az Atomiumot, és kicsit sétálni az utcákban. A sok ember miatt nem bánom, hogy csak ennyi időnk volt rá. Brugge kaphatott volna még egy napot.
Ide lehet mégegyszer el kell jönni. Akkor Gentet megnézném, átmennék Luxemburgba, és megnézném még Brugge körüli várakat és szélmalmokat is. Vagy aki még nem volt Amsterdamba, az sincs messze innen.